Az adónk egy százalékát 1997 óta ajánlhatjuk fel egy általunk kiválasztott civil szervezetnek, és 1998 óta már valamely egyháznak is.
A 20. század végén természetesen még nem volt lehetőség interneten beküldeni az adóbevallást, ezért hozták létre az EGYSZA nevű nyomtatványt, amelyen az adózók rendelkezhetnek az SZJA-juk 1+1 százalékáról. Vessünk egy gyors pillantást az őskorból itt maradt, de az életbe szívósan kapaszkodó papírnyomtatványra.
A nyomtatvány felső részébe az adózó adóazonosító jelét kell bevezetni. Ezután következik az adózó neve és címe – és, hogy haladjunk a korral, az e-mail címe! A felső rubrikában x-szel jelölhetjük, hogy szeretnénk, ha a kedvezményezett szervezet megtudná a nevünket, a címünket és az e-mail címünket is.
A lap alsó felében adhatjuk meg, hogy mely szervezeteket akarjuk segíteni az adónk egy részével. A lap alján található keretes rész felső részében a kedvezményezett adószámát kell megadnunk. Figyeljünk oda: nehogy feketelistás szervezetnek utaltassuk a pénzünket! Az adóhivatal folyamatosan frissíti az egy százalékos felajánlásból kitiltott szervezetek nevét. Ezt fussuk át a felajánlásunk megtétele előtt, mert ha ilyen szervezetet adunk meg kedvezményezettként, akkor a pénzünk bekerül a költségvetés feneketlen bendőjébe.
Az alsó részbe a kedvezményezett egyház vagy kiemelt szervezet technikai számát kell beírni. Korábban több száz kedvezményezett közül lehetett választani, de az egyházakról szóló 2011. évi törvény után az egyházak száma jelentősen csökkent. Az országgyűlés által kiemeltnek minősített ügyek is támogathatók, ilyen lehet bármi a nemzeti tehetségprogramtól az államadósságot csökkentő alapig.
Az egy százalékról szóló nyomtatvány kitölthető papíron, vagy kinyomtatható és kitölthető utólag, de akár egy sajtpapíron is rendelkezhetünk, amíg a dokumentum tartalma megfelel az előírásoknak, vagyis a fent említett adatok szerepelnek rajta. Fontos tudnivaló, hogy a rendelkező nyilatkozat dokumentumát nem szabad kettétépni akkor sem, ha az alsó részt nem töltöttük ki teljesen. Vagyis akkor se tépje le a papír alját, ha nem adott meg egyházi kedvezményezettet. Egyszerűen hagyja üresen az adott részt.
Ha nem elektronikusan adja be az adóbevallását, akkor a rendelkező nyilatkozatot emelje ki a többi dokumentum közül, és tegye lezárt borítékba. A borítékra írja rá adóazonosító jelét, hogy a hivatalban iktathassák a felajánlását. Ha személyesen visszük be a nyilatkozatot az adóhivatalba, nem kell a borítékkel és a ragasztáson átnyúló aláírással foglalkoznunk. A borítékos megoldás sokkal bonyolultabb: fel kell tüntetni rajta az adóazonosító jelünket és úgy kell aláírni, hogy az aláírás átmenjen a boríték hátsó felén levő ragasztáson. Ha a munkáltató készíti el az adóbevallásunkat, akkor is le kell adnunk a borítékunkat a fent megadott módon.