Adó 1+1%

Lehet, hogy az 1%-os felajánlások száma azért nem éri el soha a maximumot, mert sokan nem is tudnak róla, hogy pontosan mi ez? Mi megtesszük a magunkét és bemutatjuk a rendszert.

Minek az 1%-a?

Ez az információ szinte soha nem hangzik el, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen adó 1%-át ajánljuk fel. Az áfa is adó meg az egykori tb-járulék is adó lett (szociális adó néven fut), sőt Magyarországon összesen vagy ötvenféle adót fizet(het)ünk.

Nos, az 1+1%-ot kizárólag az SZJA-ból ajánlhatjuk fel. A befizetendő SZJA 1%-át adhatjuk különböző civil szervezeteknek, és másik ugyanekkora összeget valamely egyháznak vagy a parlament által kiemelt célnak. Ha valakinek tehát 100 000 forint az SZJA-ja, akkor abból 1000 forintot felajánlhat egy civil szervezetnek, másik 1000 forintot pedig valamely egyháznak. A költségvetés feneketlen bendőjében 98 000 forint fog eltűnni, 2000 oda fog jutni, ahova mi szeretnénk.

Miért 1+1?

Mert az első évben, 1997-ben még csak az SZJA 1%-át lehetett felajánlani valamely civil szervezetnek, és utána bővítették ki a támogathatók listáját az egyházakkal. Azonban a parlament az egyházakat nem csupán felvette a támogathatók körébe, hanem újabb 1%-ot különített el a számukra.

Természetesen nem kötelező felajánlani senkinek egy fityinget sem, vagy dönthetünk úgy, hogy csak civil szervezetnek juttatunk pénzt, egyháznak nem – illetve fordítva: egyháznak adunk, civileknek nem. A támogatói nyilatkozaton két hely van: az egyikbe kell beírni a civil szervezet adószámát, a másikba az egyház nevét és technikai számát. Ha valamelyik csoportnak nem kívánunk adni, egyszerűen hagyjuk üresen a helyet.

Mi történik a pénzzel?

Először is le kell szögezni, hogy a pénzünkre vigyáz a NAV. Még szép: az állam nem nagyon ad ki a kezéből pénzt anélkül, hogy háromszor megnézné, kinek adja. Az 1%-ra jogosult szervezeteknek elég szigorú szűrőn kell átmenniük, hogy egyáltalán jogosultak legyenek a támogatásra, és miután megkapták az 1%-okat, részletesen el kell számolniuk az innét származó bevételükkel. A NAV rendszeresen frissíti a támogatásra jogosult és az 1%-os rendszerből kizárt szervezetek nevét, illetve átvizsgálja az általuk beadott elszámolásokat. Mivel évente kb. 1000 szervezetet kizárnak az egy százalékra jogosultak listájáról, kijelenthetjük: a NAV odafigyel a pénzünkre, és ha szabálytalanságot lát, lecsap.

Miért fontos felajánlani?

Egy kis szervezetnek, polgári körnek, falusi alapítványnak jól jön a befolyó néhány ezer vagy néhány tízezer forint. Azonban a nagy szereplők ennél sokkal komolyabb pénzekhez jutnak: a Heim Pál Gyermekkórház, a Rex Kutyaotthon és a rákos gyermekek gyógyítását támogató Gyermekrák Alapítvány százmilliókat kap évente. Aligha mondható, hogy rossz helyre menne ez a pénz (bár egy kutya gyógyítása persze nem hasonlítható össze egy gyermek megmentésével). Ha viszont elismerjük, hogy a pénz jó helyre megy, akkor illene erkölcsi kötelességünknek érezni, hogy mi is adjunk ezekre a nemes célokra. Annál inkább, mivel nekünk egyetlen fillérünkbe sem kerül. Kossuth Lajos így szólította meg egykoron a gazdag nemeseket: Adózzunk! A 21. század realitásait figyelembe véve mi így szólítunk fel mindenkit: Ajánljuk fel az adónkat!

És az egyházak?

Az egyházak a Jehova tanúitól a Katolikus Egyházig állandóan valakinek a célkeresztjében állnak – nem kevés alkalommal egymást is olyan hévvel támadják, mint őket a kívülről bírálók. Azonban az egyházak egy része valóban hatalmas munkát végez: iskolát, kórházat, szeretetotthont stb. tart fenn. Általában az állam helyett. Vagyis megérdemelnek annyit, hogy elgondolkodjunk rajta: az állam helyett érdemes-e esetleg nekik juttatni adónk 1%-át. A válasz lehet nemleges, de egy gondolatot talán megér.