Mint minden évben, idén is lehetőségünk volt arra, hogy adónk egy százalékával támogassunk civil szervezeteket és egyházakat.
A civil szervezetek egy százalékkal történő támogatására 1997 óta van lehetőség, egy évvel később pedig már újabb egy százalékot ajánlhattak fel az adózók az egyházaknak. Az egy százalékok felajánlása nem kötelező, de érdemes: sok egyház fő bevétele a támogatásokból származik, ugyanakkor nekünk semmiféle mínuszt nem jelent ez a támogatás, mivel semmiképpen nem tarthatnánk meg ezt a pénzt. Ha nem ajánljuk fel az egy százalékot, az államkassza felé vándorol.
Hogy melyik ember milyen egyházat támogat, többnyire attól függ, hogy melyikhez tartozik. Egy katolikus például ritkán támogatja a református egyházat, ahogy fordítva sem jellemző. Olyan is gyakran előfordul, hogy valaki egyetlen egyházhoz sem tartozik, esetleg nem érzi magát vallásosnak, egy százalékát azonban mégis felajánlja egy számára szimpatikus egyháznak.
Csak a történelmi egyházaknak jár
Az adónk egy százalékát azonban nem lehet akármilyen egyháznak adni. Kizárólag a törvényben meghatározott, történelmi egyházak jogosultak arra, hogy igénybe vegyék a hívek adójának egy százalékát. Az adó 1 százalékából származó felajánlások az egyházak számára különösen fontosak, ugyanis az állami támogatások mértékét is ez határozza meg számukra. Minél több az egy százalékos felajánlás, annál több lesz az állami támogatás is.
Akinek maguk az egyházak nem igazán szimpatikusak, gondoljon arra, hogy rengeteg egyházi fenntartású óvoda, illetve iskola létezik, ezeket szintén támogathatjuk ezekkel a felajánlásokkal. Az egyházak az egy százalékokból az esetek többségében oktatási, kulturális, valamint karitatív célokat finanszíroznak, ami attól függetlenül is szimpatikus lehet, hogy van-e közünk az adott egyházhoz vagy nincs. Az egyházak által támogatott iskolák és óvodák nem elhanyagolható segítséget kapnak az egy százalékoknak köszönhetően, így a gyerekekre gondolva, nyugodtan felajánlhatjuk egy százalékunkat egy kisebb vagy nagyobb egyháznak.