A családi adókedvezmény mértéke

0

2017 januárjától bővítésre kerültek a családi adókedvezmények mértékei – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján. A tájékoztatóból kiderült, hogy módosításra került az eltartottak körének meghatározása, a két eltartott utáni családi kedvezmény is nőtt, illetve ennek igénybevétele is változtatásra került.

Az adókedvezmény mértéke

Az változatlan maradt, hogy a családi adókedvezmény során az összevont adóalap lesz kisebb. Ezt az adókedvezményt a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti az eltartó, és az adókedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

Ennek alapján a családi adókedvezmény 2017-ben akképpen alakult, hogy amennyiben egy eltartott van a családban, akkor 66 670 forint a jogosultság egy hónapra; ha két eltartott van a  családban, akkor 100 000 forint; ha pedig három vagy annál több az eltartott a családban, akkor 220 000 forint a jogosultság egy hónapra.

Ha ezt adóra átszámítjuk, akkor 2017-ben egy eltartott esetében havi 10 000 forintot jelent ez az összeg; két eltartott esetében havi 15 000 forintot jelent kedvezményezett eltartottanként, három vagy annál több eltartott esetében pedig havi 33 000 forintot jelent kedvezményezett eltartottanként.

Ez tehát azt jelenti, hogy a családi adókedvezmény tovább bővült, azonban egy másik módosításnak köszönhetően a családi pótlékra a saját jogán jogosult gyermekek miatt már nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül az egyikük, hanem a vele egyazon háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is érvényesítheti a családi kedvezményt.

Az “eltartott” fogalomköre bővülésre került

2017 januárjától kezdve az a gyermek is eltartottnak számít, aki esetében a családi pótlék megállapításának folyamata során nem állapítanak meg családi pótlékot, vagy nem családi pótlékot állapítanak meg, esetleg a családi pótlék összegét nem befolyásolja a gyermekek száma. Egyszóval azon gyermekek tartoznak ezen kategóriába, akik után rokkantsági járadék jár.

Egy egyszerű, hétköznapi példával megvilágításra kerül a változás. Egy háztartásban négyen élnek – az apa, az anya, a nappali jogviszonyú egyetemista gyermek, és az apa testvére, aki rokkantsági járadékot kap. 2016-ban az apa eddig csak a rokkantsági járadékot vehette fel testvére után, egyetemista gyermeke nem számított eltartottként, ami azt jelenti, hogy a háztartásban az eltartottak száma csupán egy volt. 2017-től azonban már az egyetemista gyermek is eltartottnak számít, ami azt jelenti, hogy két eltartott van a háztartásban, tehát a rokkantsági járadékban részesülő családtag után havi 100 000 forint családi pótlékot érvényesíthet az apa.

A felváltva gondozott gyermekek új szabálya

2017 januárjától a felváltva gondozott gyermekek utáni adókedvezmény érvényesítése is módosításra került. Ennek értelmében a szülőknek már nem szükséges bírói végzést kérni arról, hogy mivel a gyermeket felváltva gondozzák, ezért a családi pótlék 50-50 százalékos feleződésben kerüljön érvényesítésre, ugyanis innentől kezdve elegendő egy mindkét fél által aláírt közös nyilatkozat arról, hogy a gyermeket felváltva gondozzák.

Az adóazonosító jel feltüntetésének kötelezettsége

A fentiek mellett egy újabb módosítás, hogy 2017-től az adóelőleg-nyilatkozaton kötelező feltüntetni az eltartottak adóazonosító jelét – amely alól természetesen kivételt jelent a magzat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a kifizető a családi kedvezményt nem veheti figyelembe.

Innentől kezdve pedig a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatkozatban foglaltakat.

Megosztás