1990-ben alapította a Heim Pál Kórház a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány. Az eltelt közel 30 évben rengeteg orvosi műszerrel, épület rendbetétellel, felépítéssel segítette az Alapítvány a Kórházba kerülő gyerekek gyógyulását. A lakosság támogatása kiemelkedő mind a magánadományok, mind az SZJA 1 % vonatkozásában. Ezért tudtuk megépítetni és 2009-ben a gyógyításra átadni a „G” épületet. Számos korszerű orvosi műszerrel, altatógépekkel, lélegeztető gépekkel, MRI vásárlásával, stb. segítettük a gyógyítást végzők munkáját. A következő időszakban is szeretnénk támogatni a kórházban folyó szakmai fejlesztéseket. A nagy beruházások közül a közeljövőben elkészülő MRI épület berendezését támogatjuk, a hamarosan elinduló „B” épület építésében és berendezésében is részt szeretnénk vállalni. A sok „kisebb” műszer mellett egy újabb ECMO (műtüdő) készülékkel szeretnénk támogatást nyújtani, hogy minél több nagyon súlyos állapotú gyerek életét tudják megmenteni a Heim Pál Kórház orvosai, nővérei. Mint látszik, szeretnénk minél hatékonyabban támogatni a gyerekek gyógyítását, de ez csak az Önök további segítségével, adójuk 1 %-ának felajánlásával történhet. Ezt előre is köszönjük a beteg gyerekek nevében is.
Szerző: EGYSZA.HU
Számos olyan szervezet működik hazánkban, amiknek fontos anyagi forrást jelentenek különböző adományok, működésük és fejlesztésük függ az jótékonykodóktól. A Heim Pál Gyermekkorház Fejlesztéséért Alapítvány segítségével bárki hozzájárulhat a gyermekek gyógyításához. A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány immár több mint húsz éve létezik, melynek segítségével kisvállalkozók, nagyvállalkozók, de akár magánszemélyek is támogathatják a fejlesztést, ezzel hozzájárulva a beteg gyermekek szakszerű ellátásához. A sajtó gyakran példázza az alapítvány munkáját, Magyarország egyik legsikeresebben működő szervezete, így igen közkedvelt az adományozók körében. Ennek az oka egyszerű – az alapítvány minden esetben a gyermekek érdekeit tartja szem előtt, a beérkezett adományok teljes összegét hiánytalanul a Heim Pál Gyermekkórház dinamikus fejlesztésére fordítják, és a felhasználási területekről publikus, mindenki által megtekinthető kimutatásokat készítenek. A beérkezett adományok alapvetően három fő célt szolgálnak – a gyermekkórház felújítását, korszerűbb műszerek beszerzését, valamint a dolgozók szakmai tudásának fejlesztését, ezek pedig mind magukba foglalják a gyermekek ellátási körülményeinek javítását. Mindezek azért is kitűnően fontosak, mert ezzel nem csupán a fővárosi beteg gyermekek ellátása javul, hanem országszerte érkezhetnek ide gyermekek, hiszen számos szakorvos csak ebben a létesítményben rendel, így az országos ellátás is fejlődik, arról nem beszélve, hogy környező országok gyermekeinek ellátására is alkalmas. A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány legjelentősebb és legsikeresebb fejlesztése a műszerpark bővítése, ugyanis megalapítása óta igen sok műszerrel segítette a kórház előrejutását. A támogatóknak köszönhetően például pulzoximéterektől kezdve az infúziós pumpákon át a 36 millió forintos modern ultrahang készülékig rengeteg orvosi műszer került beszerzésre a beteg gyermekek javulása érdekében. A fejlesztési alapítvány emellett távlati célokat is megfogalmaz. Mivel a modern gépekkel való felszerelés ellenére a gyermekek ellátásának körülményei javítandóak, ezért kiemelkedően fontos távlati project a kórház épületállományainak korszerűsítése is. 2009 áprilisában például átadásra került egy, a Gyermek belgyógyászati osztálynak, a Gasztroenterológiai és Nephrológiai osztálynak, az Alvás Laboratóriumnak és az Endoszkópiás Laboratóriumnak helyt adó modern épület. Átalakításra került még…
A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványt a Heim Pál Gyermekkórház alapította 1990-ben. A cégek és magánszemélyek által egyaránt szívesen támogatott alapítvány célja a gyermekkórház fejlesztése, mind a műszeres ellátottság, mind a kis betegek ellátási körülményeinek szempontjából, illetve a dolgozók szakmai továbbképzése. Az alapítvány hatékonyan hasznosítja a befolyó összegeket: az elmúlt majd’ két évtized során jelentős műszerekkel sikerült gyarapítani a kórház felszereltségét, többek közt infúziós pumpákkal, ultrahangkészülékekkel, pulzoximéterekkel. Az épület felújítását is sikerült finanszírozni az adományokból: sátortetőt építettek, beépítették a tetőteret, tantermeket és irodákat alakítottak ki, illetve bővítették a Bőrgyógyászati és a Toxikológiai Osztályt. 1994-ben az akkor vásárolt CT-beredezés számára alakítottak ki egy új helyiséget, 2009-ben pedig átadták a kórház felújított G épületét, amelyet 1993-ban rendkívül rossz állapota miatt életveszélyessé kellett minősíteni. A rekonstrukció több mint 1 milliárd forintba került, amit szintén az alapítvány biztosított. Az épületben található jelenleg az Alvás és az Endoszkópiás Laboratórium, a Gyermek belgyógyászati, valamint a Gasztroenterológiai és Nephrológiai osztály. Az alapítvány székhelye a VIII. kerületi Üllői úton található, a kuratórium elnöke Smrcz Ervin. Támogatói klubjának tagja több ismert cég, például a MagNet Bank, az AXN, az ELMŰ, az Acer vagy a Hankook. Az alapítvány célja a jövőben is az, hogy minél hatékonyabban támogathassa a kórházat. Terveik között szerepel a kórház manuális tömbjének megépítésére, jelenleg ennek a tervei készülnek. A beruházás több mint tízmilliárd forintba kerül majd, így megvalósításához szükség van további támogatásokra. Egészségünket gyakran nem értékeljük eléggé, csak utólag, ha kénytelenek vagyunk szembesülni valamilyen betegséggel. Amíg van, természetesnek vesszük, sokszor még azért sem teszünk eleget, hogy megtartsuk. Pedig szerencsésnek érezhatnénk magunkat, hiszen vannak olyanok, akiknek gyakran annak ellenére kell megküzdeniük valamilyen komoly kórral, hogy nem tehetnek a kialakulásáról. Gyermeke egészsége a legfontosabb minden szülő számára, sokszor még a sajátjánál is többet ér. Ha a kicsi megbetegszik, hajlandók lennénk bármit megtenni azért, hogy segíthessünk neki meggyógyulni –…
A civil szervezetek non-profit alapítványok, melyek nem vállalkoznak, ebből kifolyólag nem kötelezettek adófizetésre, sem ÁFA fizetésre. Működési szabályzatuk azonban összetett, szigorú korlátok között mozognak, de bizonyos feltételek mellett illetékmentességben részesülhetnek. Abban az esetben, ha egy adott civil szervezet az eljárási illeték esetén az eljárás megindítását megelőző adóévben nem folytatott vállalkozást, ebből kifolyólag pedig jövedelme után társasági adókötelezettsége nem származott, akkor a szervezet illetékmentességben részesül. Ezt az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény foglalja magába, amely egyértelműen kimondja, hogy a civil szervezeteket teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Minden civil szervezetnek írásban kell nyilatkoznia az illetékmentességi jogosultságáról, amelyet az adóhatóságnak ellenőriznie kell, mielőtt bírósági eljárásba, vagy gépjármű vételbe kezdenének. A civil szervezetek számára illetékmentesen intézhető a nyilvánosságba vétel, a változásbejegyzés, a megszűnés, valamint a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy adott civil szervezetek társasági adó fizetésére kötelezettek, ebben a helyzetben azonban az illeték tárgyhoz kapcsolódóan kedvezményekben részesülhet. Ilyen például a visszterhes vagyonátruházási illeték, az ajándékozási illeték, az öröklési illeték, az eljárási illeték és az igazgatási, azaz bírósági szolgáltatások díja, a gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatozó illetékszabályok, valamint az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok. Bárminemű vagyonszerzés esetében az adóhatóság hivatalból köteles kivizsgálni a civil szervezet illetékmentességi jogosultságát. Ilyen helyzetekben a szervezeteknek igazolniuk kell azt, hogy a vagyonszerzést megelőző egy adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytattak, ebből kifolyólag nincs adókötelezettsége. Amennyiben a gépjármű vásárlása, pótkocsi beszerzése vagy egyéb vagyonszerzés akkor esedékes, amikor az előző évi adatok még nem állnak rendelkezésre, tehát olyan vagyonszerzésbe kezd a szervezet, ami alapvetően illetékköteles lenne, és erre a tárgy évet követő 150 napon belül kerül sor, akkor a szervezet vezetőjének mindenképpen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a civil szervezetnek ebben az évben előreláthatóan nem lesz adófizetési kötelezettsége. Amennyiben a későbbiekben kiderül, hogy a következtetés téves volt, tehát az adott civil szervezet nem jogosult adómentességre, illetve illetékmentességre,…
Számos olyan közhasznú civil szervezetről, alapítványról tudunk, amelynek fennmaradása és működése a személyi jövedelemadók egy százalékos felajánlásának köszönhető, ezek nélkül nem tudnának helyet biztosítani a működtetéshez, nem tudnának felszereléseket beszerezni. Tehát ezen a szervezetek jövedelmének igen jelentős részét az adó egy százaléka teszi ki. De vajon kell-e ez után adózniuk? A válasz igen egyszerű. Nem. Az Itv. rendelkezéseinek értelmében az adó egy százalékának begyűjtése adománygyűjtésnek minősül, így úgy kell ezzel eljárni, mint a többi adománygyűjtő projecttel, ami azt jelenti, hogy teljes személyes illetékmentességben részesülhet abban az esetben, ha a civil szervezet nem folytat vállalkozási tevékenységet, ami egyúttal azt a következményt is maga után vonja, hogy sem társasági adófizetési kötelezettsége, sem ÁFA-fizetési kötelezettsége sem keletkezett. Fő a publikusság Azok a szervezetek, akik az állampolgárok személyi jövedelemadójának egy százalékához jutottak, kötelesek beszámolni minden év május 31-ig az előző évben kiutalt összeg felhasználásáról, így pontról pontra le kell vezetniük, hogy a kapott összeget pontosan mire használták fel, ugyanis ennek szigorú korlátozásai vannak. A befolyt összegnek 25 százalékát, de maximum 25 millió forintot az adott szervezet működtetésére fordíthatják, míg a marketinges munkálatokra a befolyt összegnek 10 százalékát, de maximum 10 millió forintot költhetnek. A fennmaradó összegből egyéb munkálatokat végezhetnek, illetve tartalékolhatnak is abban az esetben, ha legkésőbb egy éves idősávban felhasználják ezt az összeget. Mindebből kifolyólag a személyi jövedelemadók felajánlott egy százaléka a civil szerveztek számára adómentes. A befolyt összeg felhasználásáról szóló nyilatkozatokat az adóhatóság átadja az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezető miniszterének, aki ezeket az információkat a nyilvánosság elé hozza a honlapján. Ezen nyilvánosságra hozatal mellett minden civil szervezetnek, ami bizonyos mennyiségű összeghez jutott az adók egy százalékából, az őket támogatókat informálnia kell a befolyt összeg felhasználásáról. Ez megtörténhet akár a szervezet weboldalán, akár hírlevélben, a lényeg mindösszesen annyi, hogy az adakozóval tudassák, hogy a pénz olyan célokat szolgál, amelyre valóban szánták. Ezeknek a…
Az adófizető állampolgárok számára nagy megkönnyebbülést hozott a 2017-es év, innentől kezdve ugyanis már nem saját maguknak kell elkészíteniük az adóbevallást, vagy amennyiben eddig könyvelőre bízták a feladatot, már nem kell rá pénzt költeni, ugyanis a Nemzeti Adó-és Vámhivatal elkészíti számunkra a bevallást. A 2017-es év az első, amikor a NAV elkészíti a munkavállalók helyett az előző évben megszerzett jövedelmükről szóló kimutatást, tehát az adóbevallás tervezetét. A kimutatásokat az adófizető munkáltatója által megadott adatok alapján állítja össze a NAV, emellett természetesen számításba veszi az év közben levont adóelőlegeket, illetve a kedvezményeket. Mindezeknek összességében a tervezet végső adóegyenleg lehet nulla, lehet még utólagos befizetést igénylő összeg, de túlfizetés esetében az adóhivatal vissza is fizeti az adott összeget. Abban az esetben, ha az adózónak a jövedelme nem a munkáltatótól származik, akkor a kifizetők, munkáltatók adatainak hiányában a NAV nem tudja elkészíteni az adóbevallás tervezetét, tehát a munkavállalónak magának kell ezt megtennie a NAV honlapján a WebNYK program segítségével március 15. után. Amennyiben a webes személyi jövedelemadó bevallása nem kézenfekvő számunkra, akkor elkészíthetjük a bevallásunkat papíralapon is, amennyiben a honlapról letöltünk egy üres nyomtatványt, vagy a NAV ügyfélszolgálati irodájából kikérünk egyet. Megtekinthetjük a NAV által elkészített adóbevallás tervezetet Arra is lehetőség nyílik, hogy ellenőrzés céljából megtekinthessük a NAV által kiállított adóbevallás tervezetét. Ehhez több megoldás is adott. Amennyiben rendelkezünk Ügyfélkapu regisztrációval, akkor március 15-től megtekinthetjük a www.nav.gov.hu honlapon, illetve a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül is. Abban az esetben, ha nem regisztráltunk az Ügyfélkapura, akkor legkésőbb március 15-ig kérvényezhetjük az adóhivataltól, hogy küldje ki számunkra a tervezetet. Ezt az igényünket papír alapon is megküldhetjük, amennyiben kitöltöttünk egy „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” jeligéjű formanyomtatványt. Emellett kötetlenebb formátumú levélben is kérvényezhetünk, feltéve, ha megadjuk az adóazonosító jelünket, illetve a születési dátumunkat; valamint a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül is kérelmezhetünk, illetve személyesen is…
2017 januárjától bővítésre kerültek a családi adókedvezmények mértékei – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján. A tájékoztatóból kiderült, hogy módosításra került az eltartottak körének meghatározása, a két eltartott utáni családi kedvezmény is nőtt, illetve ennek igénybevétele is változtatásra került. Az adókedvezmény mértéke Az változatlan maradt, hogy a családi adókedvezmény során az összevont adóalap lesz kisebb. Ezt az adókedvezményt a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti az eltartó, és az adókedvezmény mértéke az eltartottak számától függ. Ennek alapján a családi adókedvezmény 2017-ben akképpen alakult, hogy amennyiben egy eltartott van a családban, akkor 66 670 forint a jogosultság egy hónapra; ha két eltartott van a családban, akkor 100 000 forint; ha pedig három vagy annál több az eltartott a családban, akkor 220 000 forint a jogosultság egy hónapra. Ha ezt adóra átszámítjuk, akkor 2017-ben egy eltartott esetében havi 10 000 forintot jelent ez az összeg; két eltartott esetében havi 15 000 forintot jelent kedvezményezett eltartottanként, három vagy annál több eltartott esetében pedig havi 33 000 forintot jelent kedvezményezett eltartottanként. Ez tehát azt jelenti, hogy a családi adókedvezmény tovább bővült, azonban egy másik módosításnak köszönhetően a családi pótlékra a saját jogán jogosult gyermekek miatt már nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül az egyikük, hanem a vele egyazon háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is érvényesítheti a családi kedvezményt. Az “eltartott” fogalomköre bővülésre került 2017 januárjától kezdve az a gyermek is eltartottnak számít, aki esetében a családi pótlék megállapításának folyamata során nem állapítanak meg családi pótlékot, vagy nem családi pótlékot állapítanak meg, esetleg a családi pótlék összegét nem befolyásolja a gyermekek száma. Egyszóval azon gyermekek tartoznak ezen kategóriába, akik után rokkantsági járadék jár. Egy egyszerű, hétköznapi példával megvilágításra kerül a változás. Egy háztartásban négyen élnek – az apa, az anya, a nappali jogviszonyú egyetemista gyermek, és az apa…
Sajnos azt is nagyon kevés adófizető tudja, hogy minden jövedelemmel rendelkező állampolgár rendelkezhet adójának 1 százalékával különböző civil szervezetek megsegítésére, azt azonban még kevesebben tudják, hogy az adójuk másik 1 százalékát felajánlhatják bármely Magyarországon bejegyzett egyház részére. Az adó egy százalékának felajánlása egy remek lehetőség arra, hogy olyanok is támogathassanak közhasznú alapítványokat, vagy számukra fontos ügyért dolgozó szervezeteket, akiknek alapvetően nem lenne anyagi forrásuk erre, hiszen az az egy százalék vagy az állam kezébe jut, vagy egy általunk elrendelt célt szolgál. Épp ennyire hasznos az adónk másik egy százaléka arra, hogy egy jó célt szolgáljon az amúgy is befizetett adónk egy része, ugyanis ezt bármely Magyarországon bejegyzett egyház részére ajánlhatjuk fel. Az előzőhöz hasonlóan ennek az egy százaléknak is az lenne a sorsa, hogy az állam rendelkezik vele, ha mi nem határozzuk meg, hova szánjuk, tehát nekünk nem kerül semmibe ez az adakozás. Miért érdemes? Az egyházi egy százalék felajánlásával nem csupán egy adott egyházat segítünk, hiszen az egyházak számos közhasznú tevékenységet is végeznek, így tehát számos, az egyház által végzett jótékony tevékenységet támogathatunk, ezáltal hozzájárulhatunk emberi életek könnyebbé tételéhez. Az adónk ezen egy százalékának felajánlásával ez az összeg egy egyházi szeretetotthon működtetésének, iskolának vagy kórháznak jelenthet hatalmas segítséget. A támogatás mértékének kiszámolása Az adónk egyházi egy százalékát még akkor is érdemes és hasznos felajánlanunk, ha a bevallásunk nullás, hiszen ezekhez a felajánlásokhoz az állam kiegészítő támogatásokat nyújt. A végső támogatási összeg kiszámolása kicsit összetettebb feladat. Az egyháznak tett felajánlásokat a felajánlók létszámában osztja szét a kormány. Ez azt jelenti, hogy a teljes személyi jövedelemadó 90 százalékából kivonják azt az összeget, ami a tényleges egyházi felajánlásokat tette ki. Ezt a kapott számot az állam elosztja azzal a számmal, ahányan összesen felajánlották jövedelmük egy százalékát az egyháznak. Hogy egy adott egyház mennyi támogatást kap, azt úgy számoljuk ki, hogy az előbb…
Köztudott, hogy minden adófizetőnek lehetősége van felajánlania személyi jövedelemadójának 1 százalékát különböző tevékenységeket végző szervezeteknek, ennek ellenére mégis kevesen vannak tisztában ennek körülményiről, így a felajánlások száma is alacsony. Minden ember számára van olyan civil szervezet, amelynek tevékenysége és közhasznú munkája kiemelkedően fontos, és amelynek sikerét a szívén viseli. Ezeknek a civil szervezeteknek jelentős anyagi forrást jelentenek különböző adományok, működésük és fejlesztésük függ a jótékonykodóktól, azonban csupán kevesen engedhetik meg maguknak azt, hogy aktívan támogathassanak egy számukra fontos szervezetet, még ha nem is jelent túl nagy anyagi kiadást. A jótékony adakozásnak egy igen kézenfekvő formája a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának a felajánlása, ugyanis így a támogatót semmiféle anyagi veszteség nem érheti, hiszen ezt az összeget már leadózta, a felajánlás során csak meghatározza, hogy milyen célokra fordítsák ezt az összeget. A felajánlás nem kötelező – éppen ezért sokan nem is teszik meg –, azonban mindenképpen ajánlott, ugyanis ha nem történik meg a felajánlás, akkor ahelyett, hogy egy, az adófizető számára fontos tevékenység támogatására fordítaná ezt az összeget, inkább a NAV kezében hagyja, így az állam rendelkezhet ennek elköltéséről. Ezért tehát aki öntudatosan rendelkezik adója 1 százalékával, az nehéz helyzetben élőkön segíthet, kulturális támogatást nyújthat, de akár életeket is menthet. Ezt az összeget többféle célra fordíthatjuk – az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja értelmében 23 közhasznú tevékenységet különböztetünk meg: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása. Tudományos tevékenység, kutatás. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Kulturális tevékenység. Kulturális örökség megóvása. Műemlékvédelem. Természetvédelem, állatvédelem. Környezetvédelem. 10.) Gyermek- és ifjúságvédelem, érdekképviselet. 11.) Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. 12.) Emberi és állampolgári jogok védelme. 13.) A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. 14.) Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 15.) Közrend és közlekedésbiztonság védelme,…
Minden adófizetőnek lehetősége van a személyi jövedelemadója 1 százalékát valamilyen civil szervezet, további 1 százalékát pedig egy Magyarországon elismert egyház részére felajánlani. Még akkor is érdemes rendelkezni erről, ha nullás lesz a bevallásunk, hiszen az egyházi egyszázalékos felajánlásokhoz az állam kiegészítő támogatást nyújt. Az egyházi fenntartású intézmények működését elősegíti egy egyszerű támogatási forma: az adó 1%-ának felajánlása. Önnek nem kerül semmibe, de egy egyházi szeretetotthon, iskola, vagy kórház számára nagy segítség lehet a mindennapokhoz. Hogyan számolják ki a támogatás mértékét? A támogatást az egyházak között a felajánlók létszámarányában osztja szét az állam. A teljes személyi jövedelemadó 90 százalékából kivonják a tényleges egyházi felajánlásokat. Az így kapott számot kell elosztani az egyházakra összesen felajánlók számával. A kapott számot egyházanként a felajánlók számával kell megszorozni. Ez az összeg az adott egyház szja 1% juttatásának akár 50%-a is lehet! Melyik egyháznak adható az 1%? A Magyarországon hivatalosan elismert egyházak bármelyikének. A kiválasztott egyház technikai számát és nevét kell feltüntetni a rendelkező nyilatkozatban. A 2017-es évre vonatkozó technikai számokat itt találja. A NAV és az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős minisztérium minden évben tájékoztatást ad ki a technikai számmal rendelkező bevett egyházaknak kiutalt összegekről, a kedvezményezettek technikai számáról, székhelyéről, a felajánló magánszemélyek számáról és az összegekről. Ha az adóbevallást Ön már beküldte, de nem rendelkezett az 1%-ról, akkor azt az erre alkalmas rendelkező nyilatkozat kitöltésével és postára adásával még 2017. május 22-ig megteheti.