A civil szervezetek működését napjainkban az úgynevezett Civil Törvény szabályozza, amit az Országgyűlés 2011. december 5-én fogadott el.
A törvény a civil szervezetek működését szabályozza, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól. Az új jogszabályra nagy szükség volt, ugyanis a korábbi, kissé kaotikus és nehezen értelmezhető jogszabályi környezet után végre rendszerezte a civil szervezetekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, így azok jóval egyértelműbbek, áttekinthetőbben lettek.
A civil szervezeteket szabályozó törvény az elfogadás után nem egészen egy hónappal, 2012. január 1. napján lépett hatályba, így az újévvel együtt rengeteg változást is hozott ez a nap a civil szervezetek életében. Az úgynevezett Civil Törvény célja az volt, hogy megalkossanak egy olyan átfogó szabályozást, amely teljes körűen biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési szervezetek szabad megalakulását, a hozzájuk való szabad csatlakozást, valamint a működésük szabadságát is.
A törvényben történt egyik legalapvetőbb változás, hogy a „társadalmi szervezet” elnevezés helyett a „civil szervezet” elnevezés lett kívánatos, a törvényben is ezt használják. A törvény azt is előírja, hogy ilyen civil társaságot természetes személyek hozhatják létre azzal a feltétellel, hogy nem gazdasági érdekű közös céljaikat mozdítják elő, hanem közösségi célú tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül.
A civil társaság az egyesületnél jelentősen lazább szerveződés, ezért nem kell bírósági nyilvántartásba venni ahhoz, hogy működjön. Az nem változott, hogy egyesületet ezután sem lehet majd elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenység folytatása céljából alapítani vagy létrehozni. A Civil Törvény mindezeken felül átfogóan szabályozza a civil szervezetek működésére és gazdálkodására vonatkozó elveket is.