Számos olyan közhasznú civil szervezetről, alapítványról tudunk, amelynek fennmaradása és működése a személyi jövedelemadók egy százalékos felajánlásának köszönhető, ezek nélkül nem tudnának helyet biztosítani a működtetéshez, nem tudnának felszereléseket beszerezni. Tehát ezen a szervezetek jövedelmének igen jelentős részét az adó egy százaléka teszi ki. De vajon kell-e ez után adózniuk?
A válasz igen egyszerű. Nem.
Az Itv. rendelkezéseinek értelmében az adó egy százalékának begyűjtése adománygyűjtésnek minősül, így úgy kell ezzel eljárni, mint a többi adománygyűjtő projecttel, ami azt jelenti, hogy teljes személyes illetékmentességben részesülhet abban az esetben, ha a civil szervezet nem folytat vállalkozási tevékenységet, ami egyúttal azt a következményt is maga után vonja, hogy sem társasági adófizetési kötelezettsége, sem ÁFA-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.
Fő a publikusság
Azok a szervezetek, akik az állampolgárok személyi jövedelemadójának egy százalékához jutottak, kötelesek beszámolni minden év május 31-ig az előző évben kiutalt összeg felhasználásáról, így pontról pontra le kell vezetniük, hogy a kapott összeget pontosan mire használták fel, ugyanis ennek szigorú korlátozásai vannak.
A befolyt összegnek 25 százalékát, de maximum 25 millió forintot az adott szervezet működtetésére fordíthatják, míg a marketinges munkálatokra a befolyt összegnek 10 százalékát, de maximum 10 millió forintot költhetnek. A fennmaradó összegből egyéb munkálatokat végezhetnek, illetve tartalékolhatnak is abban az esetben, ha legkésőbb egy éves idősávban felhasználják ezt az összeget.
Mindebből kifolyólag a személyi jövedelemadók felajánlott egy százaléka a civil szerveztek számára adómentes.
A befolyt összeg felhasználásáról szóló nyilatkozatokat az adóhatóság átadja az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezető miniszterének, aki ezeket az információkat a nyilvánosság elé hozza a honlapján. Ezen nyilvánosságra hozatal mellett minden civil szervezetnek, ami bizonyos mennyiségű összeghez jutott az adók egy százalékából, az őket támogatókat informálnia kell a befolyt összeg felhasználásáról. Ez megtörténhet akár a szervezet weboldalán, akár hírlevélben, a lényeg mindösszesen annyi, hogy az adakozóval tudassák, hogy a pénz olyan célokat szolgál, amelyre valóban szánták. Ezeknek a dokumentumoknak legalább egy évig publikusnak kell lenniük, és mindenki számára elérhetőek kell, hogy legyenek.
Illetékmentességi jogosultság igazolása
Minden civil szervezetnek írásban kell nyilatkoznia az illetékmentességi jogosultságáról, amelyet az adóhatóságnak ellenőriznie kell, mielőtt bírósági eljárásba, vagy gépjármű vételbe kezdenének. A civil szervezetek számára illetékmentesen intézhető a nyilvánosságba vétel, a változásbejegyzés, a megszűnés, valamint a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele.
Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy adott civil szervezetek társasági adó fizetésére kötelezettek, ebben a helyzetben azonban az illeték tárgyhoz kapcsolódóan kedvezményekben részesülhet. Ilyen például a visszterhes vagyonátruházási illeték, az ajándékozási illeték, az öröklési illeték, az eljárási illeték és az igazgatási, azaz bírósági szolgáltatások díja, a gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatozó illetékszabályok, valamint az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok.
Az adóhatóság ellenőrzi a civil szervezetek költségvetését, és amennyiben azt tapasztalják, hogy egy adott szervezet nem tett eleget a kötelességeinek, esetleg nem közcélú tevékenységnek megfelelően használta fel az összeget, akkor a NAV-nak lehetősége van arra, hogy visszafizetésre kötelezze a szervezetet.