Egyházak bemutatása

Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség

A buddhizmus több egyházzal is képviselteti magát Magyarországon. Bár a buddhizmus világvallás, mégis meglepő, hogy hazánkban öt különböző csoport is jelen van – az Árya Maitreya Mandala közösség az 1%-os felajánlások és a felajánlók száma alapján is dobogós helyezést mondhat magáénak.

A közösség a legrégebbi magyarországi buddhista egyház, amelynek célja, hogy lehetőséget nyújtson mindazoknak, akik szeretnék megismerni Gautama Buddha tanait, a Kelet tudását, a buddhizmusra jellemző egyetemes emberi értékeket.

A buddhizmus tanítása valójában nem doktrína, hanem inkább útmutatás: egy olyan utat kíván bemutatni követőinek, amelyen járva a földi életre jellemző tökéletlen állapotból mindenki eljuthat a boldogsághoz és a harmóniához. Az utazás során az e világban szenvedő ember az erkölcsös viselkedés, meditálás és a belátás révén jut el magasabb szellemi régiókba.

A Buddhista  Misszió nem csupán tanítással, hanem karitatív szervezetként is működik. Az általuk létrehozott Karuna Segítő Szolgálat krónikus betegeknek, haldoklóknak és családtagjaiknak nyújt lelki segítséget az emberi élet legnehezebb szakaszában. Az egyház tagjai rendszeresen járnak börtönökbe, illetve élelmiszercsomagokkal segítik leginkább rászoruló embertársainkat.

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

Magyarországon egyetlen hinduista egyház van jelen (miközben a buddhisták 5 kisebb egyházzal képviseltetik magukat), a modernizált hinduizmusból táplálkozó Krisna-tudatú hívek egyháza. Magyarországon a legnagyobb távol-keleti egyház, az adófelajánlások szerint a három nagy keresztény egyház (katolikus, református és evangélikus) mögött a negyedik helyre érdemesítik a hívei.

A Hare Krisna mozgalmat nem Indiában, hanem az Egyesül Államokban alapították 1966-ban, vagyis igen fiatal egyházról van szó. Alapítójának célja az volt, hogy a Visnu-hívő indiai szövegeket angolra fordítsa és elterjessze Indián kívül. Mivel célja a térítés, ezért sok tekintetben eltér a hinduizmus tanításától. A hinduk a rájuk vonatkozó szabályok szerint nem téríthetnek és egyáltalán nem is érintkezhetnek a kasztrendszeren kívüliekkel. A Krisna-tudatúak viszont nem születtek bele a kasztrendszerbe, hiszen nem Indiában látták meg a világot, ezért téríthetnek és terjeszthetik vallásukat.

Két legfontosabb tanításuk a dharma és a karma törvénye. A dharma a tanítás, amelyet az ember elutasíthat vagy követhet. Ha követi, megválthatja magát, ha elutasítja, elbukik. A karma jelentése ‘ok-okozat viszonya’. A hinduzmis mellett a buddhisták által is követett karmatan lényege, hogy minden cselekedetünk következményekkel jár, és ezzel szoros összefüggésben a világban végbemenő összes esemény valamilyen cselekedet következménye. Az újjászületés tanában fontos helyet foglal el a karmatan, mivel ki-ki olyan testben születik újjá a halála után, amilyet a karmája alapján megérdemel.

Magyarországi Baptista Egyház

A baptizmus a reformáció korában született vallás, amely igen korán, már az 1500-as évek közepén megjelent Magyarországon – akkor még anabaptistáknak nevezték magukat. Nevük jelentése: bemerítve keresztelő. Sok más reformáció kori egyházhoz hasonlóan tanításuk központjában a Biblia áll, és elutasítják a katolikus egyház Bibliára + tradícióra épülő tanításait. A baptisták véleménye szerint csak annak keresztelkednie, akik maga dönt így, és a keresztelést minden esetben teljes alámerüléssel végzik.

Magyarországon a 19. század közepe óta van jelen a misszió. Világszerte 41 millió híve van az egyháznak, a Kárpát-medencében élő követőinek száma pedig 200 000 – vagyis meglehetősen komoly létszámú egyházról beszélhetünk.

A baptisták alulról szervezett egyházakba tömörülnek, a hívők választják a lelkipásztorukat és a vezetőiket. Protestáns egyház lévén nem ismerik el a pápát, a gyülekezeteknek ezért nincs egységes hitvallásuk, sem országos vagy nemzetközi szintű vezetőik. A baptista konferenciákon kimondott határozatokat a gyülekezetek vagy elfogadják, vagy nem – hitelveik ilyenformán nem foglalhatók össze. A Magyar Baptista Egyházon kívül Magyarországon működnek teljesen független, magukat szintén a baptisták közé soroló kisebb közösségek is. Tevékenységük fontos eleme a jótékonykodás, hazánkban a legismertebb ilyen jellegű szervezetük a Baptista Szeretetszolgálat.

Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség

A húsz feletti magyarországi buddhista közösség sorában az adófelajánlások alapján a harmadik legnagyobb a Karma Kagyüpa buddhista közösség – igaz, az elismert egyházak között a buddhista közösségek 90%-a nem szerepel.

A karma kagyü a tibeti buddhizmus egyik ágának, a kagyüpának legismertebb iskolája. Tanításaik középpontjában a meditáció áll. Különleges tanításuk a buddhizmus általában ismert tanához képest, hogy úgy vélik, a mahámudrá segítségével egyetlen emberélet alatt elérhető a nirvána állapota, vagyis a teljes megvilágosodás. Az ezer évre visszatekintő tanításokat már a 10–11. században úgy fogalmazták át a karma kagyüpa tanítói, hogy azok a hétköznapi ember számára is érthetők legyenek.

Magyarországon három nagyobb buddhista közösség képviseli a karma kagyü irányát. Központjuk a Nógrád megyei Becskén található, ahová azonban nem a világ elől elrejtőzendő vonulnak vissza, hanem hogy a Gyémát Út módszerein keresztül feltárják és felszínen tartsák az emberben levő örökös értékeket. Az egyház különlegessége, hogy vallja a szkíta–hun–magyar rokonságot, sőt Buddhát szkíta bölcsnek tartja azon megfontolás alapján, hogy Buddha korában Közép-Ázsiát a szkíták, vagyis a sákák uralták, tehát Buddha lényegében a magyarok egyik ősének tekintett nép gyermeke.

Magyar Katolikus Egyház

A legnagyobb magyarországi egyház, amely egyben a legerősebb egyház a világon. A katolikus egyháznak minden évben 2 milliárd forint feletti adomány érkezik csupán az egy százalékos felajánlásokból, a felajánlók száma pedig magasan félmillió felett van.

Hazánkban a katolikus egyház általános és középiskolákat, kórházakat, öregotthonokat, drogrehabilitációs intézményeket stb. működtet, illetve a határon túli magyarokat és más nemzetiségű szenvedőket és szegényeket segít rendszeres adományaival. Karitatív tevékenységének legfontosabb szervezetei a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász.

A katolikus egyház az egyetlen isteni alapítású egyházként tekint magára, amelynek hitelvei az elmúlt 2000 évben a Biblián és az hagyományokon alapultak. Az egyház egykori világi hatalmi pozícióiból a 19. század folyamán teljesen visszavonult, és a 21. században az állam és egyház teljes elválasztása miatt csupán spirituális hatalommal bír. A legfontosabb katolikus tanítás szerint a világot teremtő isten szabad akaratot adott az embernek: ha valaki az előírások szerint viselkedik és betartja Jézus (a három isteni személy közül az egyik) szeretetparancsát, akkor a mennyországba kerül, ha viszont ellenszegül, akkor örök büntetés lesz a sorsa a túlvilágon. Ez a hitvallás nagyban hasonlít a buddhista karmatanra, azonban a katolikus dogma szerint önmegváltásra senki sem képes, a mennyországba csupán Isten irgalmassága folytán kerülhet az ember – ezt az irgalmasságot pedig nem lehet előre kiérdemelni, hanem utólag kell minden embernek úgy viselkednie, hogy meghálálja Isten jóakaratát.

Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház

Az anglikán egyház a 16. században jött létre, maikor VIII. Henrik angol király kivonta magát és országát a pápa fősége alól, mivel III. Pál pápa nem volt hajlandó elismerni, hogy Aragóniai Katalinnal kötött házassága nem jött létre – tehát lényegében nem adta áldását a válásra. Henrik erre kijelentette, hogy önmagát teszi meg az egyház fejévé, vagyis az egyház kegyura nem a pápa, hanem a mindenkori angol uralkodó.

Az anglikán egyházak párhuzamosan léteznek, nincsenek egységes tanításaik, de elismerik egymás szertartásait. Magyarországi központjuk Budakeszin található, nevüket a Skóciában élő magyar szentről, Szent Margitról vették. Margit apja Szent István lányát (vagy húgát) vette feleségül, Ágotát, leányuk pedig 1047-ben született a mai Mecseknádasd területén akkor létező településen. 1261-ben avatták szentté.

Az episzkopális egyház jelentése: püspöki hierarchiában működő egyház. Ez azt jelenti, hogy a római katolikus rendhez hasonló hierarchia jellemzi, szemben a presbiteriánus egyházakkal.

A magyarországi anglikán egyházzal kapcsolatos érdekesség, hogy híveinek a legmagasabb az egy főre jutó adófelajánlása, vagyis átlagot számítva az anglikán hívek fizetik a legmagasabb SZJA-t – tehát nagy átlagban nekik a legmagasabb az adóköteles jövedelmük. Igaz, az 1%-ot felajánlók száma mindössze néhány százra tehető. Az anglikánok mindenesetre igen fegyelmezetten támogatják az egyházukat: 2011-ben 270-en vallották magukat anglikánnak, 2015-ben pedig 254-en ajánlották fel jövedelmük egy százalékát a felekezetüknek.

Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje

Az orosz ortodox egyház a legnagyobb ortodox felekezet, amelynek létszáma világszerte 100 millióra rúg. Magyarországon öt ortodox egyház van jelen. A keleti egyházak területenként önállóak és nagyjából elkülönülnek, a pápát nem ismerik el vezetőjüknek, ezért 15 felekezetük vezetője, a pátriárka, egymást egyenrangú félnek tekinti. Mivel nincs egyetlen központi irányító szervük, ezért nézeteik nem teljesen egyeznek meg, de közös bennük, hogy elutasítják Róma vezetését, ugyanúgy vélekednek a szentségekről, a liturgiáról és az egyházszervezetről. Bár nevükben területileg elkülönülnek (létezik román, szerb, bolgár, orosz stb. ortodox egyház), valójában az egyes felekezetek egymás területén is folytathatják tevékenységüket, vagyis az ortodox egyházak nem osztották fel egymás közt a működési területüket. Érdekesség, hogy néhány ezer egykori ortodox hívő csatlakozott a katolikus egyházhoz annak ellenére, hogy Oroszországban a teljes 19. század folyamán törvényellenes volt a görög katolikus hitelvek gyakorlása és terjesztése.

Az orosz ortodox egyház központja Budapesten található. A magyar egyház a Moszkvai Patriarkátus alá tartozik. Az egy százalékos felajánlásokból visszaszámítva az orosz ortodox egyház hívei egy főre jutó SZJA tekintetében alig maradnak le a dobogóról. Igaz, a felajánlók száma éppen, hogy eléri az ezret – vagyis a népszámláláson magukat hívőnek tartók kb. 40%-a.

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

Magyarországon négy történelmi egyház van, ezek között a legkisebb a zsidó felekezet. A magyarországi zsidóság legfontosabb képviselője a Mazsihisz, amelyet a zsinagógák képviselőiből és a rabbikból álló közgyűlés vezet. A közgyűlés – különleges módon – nem csupán a Mazsihisz elnökét, hanem ügyvezető igazgatóját is megválasztja.

Magyarországon nagyjából 120000 zsidó vallású ember él, elsősorban Budapesten. A Mazsihisz alá 40 zsinagóga tartozik, ezeknek felében van rendszeresen istentisztelet. A legnagyobb zsidó szervezet azonban a hit ápolása mellett az élet minden területén aktívan tevékenykedik: szociális segítséget nyújt, segíti a magyarországi zsidóság hagyományainak megőrzését, kulturális és vallási értékeket közvetít. Több más egyházhoz hasonlóan ételt oszt, kórházat és szociális otthont tart fenn. Mivel fontos feladatának tartja a zsidó önazonosság megőrzését, a Mazsihisz óvodákat, iskolákat és egyetemet tart fenn, szervezi a zsidóság kulturális életét, kiállításait, fesztiváljait és egyéb tematikus rendezvényeit.

Egy főre jutó SZJA tekintetében a Mazsihisz a kopt ortodox egyházzal együtt a dobogóról éppen lemaradva szerepel.

Magyarországi Román Ortodox Egyház

A világban 15 ortodox egyház működik, közülük hat van jelen Magyarországon is. Az ortodox egyházak neve abból a meggyőződésből ered, hogy a katolikus egyházzal szemben ők tartják magukat az eredeti katholikosz hitelvekhez, vagyis ők az igazhitűek. Magyarországon hívják őket görögkeletinek, ami azonban megbélyegző, pejorítva kifejezés, így az ortodox egyházak visszautasítják.

A román ortodox egyháznak 19-20 millió híve van. 1865-ben alapították, húsz éve múlva függetlenedett a konstantinápolyi ortodox egyháztól. Romániában szinte a teljes lakosság a román ortodox egyház híve, de jelentős a létszámuk Moldáviában is. Magyarországon elsősorban a hazai román kisebbség köréből kerülnek ki a hívek. Ennek megfelelően központjuk Gyulán van, a román–magyar határ közelében. Első püspöküket 1999-ben iktatták be. Lelkipásztori feladataikat magyarországi születésű, de Romániában tanult papok, illetve Romániából missziós tevékenységre hazánkba irányított pópák látják el.

Az egy százalékos adófelajánlások alapján a román ortodox a második legszegényebb támogatói körrel rendelkezik, csupán egykori vezető egyházuknak, a konstantinápolyiakhoz érkezik egy főre vetítve kevesebb felajánlás. 2011-ban 5102 lakos vallotta magát a román ortodox egyház hívének, de csupán tíz százalékuk ajánlotta fel az adója 1%-át.

Magyarországi Református Egyház

A második legnagyobb felekezet Magyarországon. Történelmi érdekesség, hogy a 16. században, amikor a reformáció Nyugatról indulva tért hódított, Magyarországon is kisebbségbe kerültek a katolikus hívek, azonban az ellenreformáció miatt a katolikus egyház végül ismét vezető szerepre tett szert, amelyek évszázadok óta őriz.

A vallási színezetű háborúk után évszázadokkal természetesen ma már békésen megél egymás mellett a két egyház (eltekintve az olyan mókás nüanszoktól, mint hogy a református káté a katolikus misét máig gyalázatos bálványimádásnak tartja), és párhuzamos tevékenységet végez. A hívek lelki vezetése mellett a református egyház nagy hangsúlyt fektet az e világi dolgokra: 40000 diáknak és óvodásnak nyújt oktatást különböző iskoláiban, kulturális eseményeket szervez, szeretetszolgálatot és drogrehabilitációs központot működtet, szociális otthont tart fenn.

Az egy százalékos felajánlással kapcsolatos érdekesség, hogy bár a felajánlók számát tekintve a református egyház a második a magyar elismert egyházak között, egy főre jutó SZJA-ja tekintetében az egyház hívei csupán a 24. helyet tudták elérni a 31 bevett egyház listáján – igaz, összes felajánlásuk évről-évre így is eléri, sőt általában jóval meghaladja az egymilliárd forintot.

Magyarországi Muszlimok Egyháza

A Magyarországi Muszlimok Egyházát 2000-ben alapították a hazánkban élő muszlim hívők, hogy hivatalosan elismert egyházi keretek között gyakorolhassák vallásukat. Ez némileg furcsa, hiszen az iszlám nem is egyházakat, lényegében egyházszervezete sincs, hiszen az iszlám vallásból hiányzik a papi funkció. A muszlimok magyarországi egyháza így inkább egyesületnek tekinthető, amely a sajátos magyar törvények miatt nem tud úgy működni, ahogyan az iszlám törvények által uralt államban lehetősége lenne.

A terrorizmus és az iszlám összekapcsolódása miatt különösen fontos hangsúlyozni, hogy a magyar iszlám egyház tagjai beilleszkedtek a magyar társadalomba, rengeteg magyar tagjuk van, akik a terrorizmussal való minden közösséget elutasítanak. Céljuknak tekintik ugyanakkor a vallások közti párbeszéd segítését, az iszlám valódi arcának megismertetését és természetesen a muszlim hittételek szerinti életvezetés kiteljesítését.

Bár a magyarországi muszlim közösség kevés tagot számlál, feladatuknak tekintik a szociális tevékenységet is, vagyis alacsony létszámukhoz képest igyekeznek minél jobban kivenni részüket a magyar társadalmat szorongató problémák kezeléséből.

Magyarországi Metodista Egyház

A metodizmus a 18. században alapított vallási irányzat, amelyet egy anglikán vallású testvérpár hozott létre. John Wesley és Charles Wesley irányzata mára 75 milliós közösséggé nőtte ki magát: a legnagyobb metodista egyház az Egyesült Metodista Egyház, amelynek magyarországi tagja a Magyaroszági Metodista Egyház. A protestáns felekezetekhez hasonlóan a metodistáknak sincs központi irányítószervezetük, ezért hitelveik, előírásaik sem egységesek. Sok protestáns egyházzal szemben a metodista egyház episzkopális (püspöki rendszerű) egyház, nem pedig presbiteri.

Az egyház az Amerikai Egyesült Államokban bír a legerősebb hídfőkkel, ahol a második legnagyobb protestáns felekezet: négy elnököt adtak az USA-nak (a legismertebb közülük George W. Bush), de közéjük tartozik Ben Affleck és Rhoda Scott is.

A magyarországi metodista egyházat 1898-ban alapították. Ezen első egyházon kívül több ismert egyház is a metodisták közé tartozik, például az Üdvhadsereg és a Názáreti Egyház. A metodista felekezetek hat egyháza hozta létre ernyőszervezet gyanánt a Wesley Egyházi Szövetséget.

A metodisták nem sajnálják a minimális fáradságot, hogy támogassák egyházukat. A 2011-ben felvett népszámlálási adatok szerint 2416 hívük élt hazánkban, és 2015-ben 1499-en ajánlották fel SZJA-juk 1%-át.

Magyarországi Kopt Ortodox Egyház

A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház talán a legérdekesebb keresztény egyház. A kopt egyház Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza, amely jóval a nagy egyházszakadás előtt, már Kr. u. 451-ben kivált az akkor még egységes katolikus vallásból – és érdekes módon nem ismeri el a később, 1054-ben kivált ortodox egyházakat… Az ilyenformán antikhalkedonistának nevezett alexandriai egyházat a hagyomány szerint Szent Márk evangélista alapította. A történelem viharai során az alexandriai egyház három részre szakadt, ezek a kopt ortodox egyház, az alexandriai ortodox egyház és 1442 óta a koptok egy része visszatért a pápa fősége alá, ők a kopt katolikusok.

A koptok az Ember tragédiájából ismert homousziosz-homoiusziosz kérdésben az “egy természet” álláspontot képviselik. Liturgiájuk nyelve a kopt, saját pápájuk van, akit kopt pápának neveznek, sőt saját időszámításuk is van, ez a “vértanúk időszámítása”, amely Diocletianus császár uralkodását tette meg kezdőévvé.

A magyarországi kopt ortodox egyház célja a nálunk élő kopt (a szó jelentése ‘egyiptomi’) keresztények segítése, támogatása. A közösség összetartására jellemző, hogy ha egy kopt család külföldre kerül, még a világi gondolkodású koptoknak is első dolguk az egyházuk felkeresése. A magyarországi kopt ortodoxok tagjainak sorában nemigen találunk magyar születésű híveket. A kis egyház az egy fő által befizetett SZJA alapján felállított listán a 6-8. helyet foglalja el.

Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház

A chanbuddhizmus az egyik legnagyobb buddhista vallási ág, amely saját értékelése szerint szinte tökéletesen megőrizte Shakjamunki Buddha tanítását. Ezért nevezik magukat a Szív Iskolájának.

A chanbuddhizmus Indiából ered, de Kr. u. 475-ben eljutott Kínába, ahol hatalmas sikerre tett szert. A kínai kultúra és gondolkodás talaján megtermékenyülve a chanbuddhizmus felvirágzott és gyorsan terjedni kezdett. Kína után Japánban (ahol a sokkal ismertebb zen buddhizmus néven illetik), Koreában (seon buddhizmus néven), majd világszerte sok területen hódított – bár a buddhizmusról szinte mindenkinek India jut eszébe, a chanbuddhista egyház pontosan ezért vette fel nevébe a “kínai” jelzőt.

A kínai chanbuddhista egyház tagjai a buddhista irányzatok hívei közül a legkisebb egy főre jutó SZJA-val rendelkeznek. Csupán a Hit Gyülekezetének és a Jevova Tanúiank tagjai esetében alacsonyabb az egy főre jutó személyi jövedelemadó. A felajánlók száma általában a 2000-et sem éri el.

Magyarországi Jehova Tanúi Egyház

A muszlim valláshoz hasonlóan a Jehova Tanúi sem alkotnak egyházat, magukat kizárólag azért nevezik így, mert a magyar törvények szerin egyházként kell elfogadtatni magukat a működéshez. A hívek nem felekezetként vagy egyházként gondolnak saját közösségükre, hanem a “teokratikus királyság” építőiként.

A felekezet alapítója az amerikai Charles Taze Russell kereskedő volt, aki bibliaolvasó kört alapított, majd a tanításokról folyóiratot adott ki. Russell utódai ennek megfelelően először bibliakutatónak hívták magukat, és csak 1931 óta nevezik közösségüket Jehova tanúinak (egy ószövetségi szöveghely alapján).

Jehova tanúi a világ összes országában jelen vannak, Olaszországban 250 000-en tartoznak a soraikba, Magyarországon a számuk 22000 körüli, világszerte pedig valamivel 8 millió felett van. Az egyház hívei igen szigorú előírások szerint élnek: nem dohányozhatnak, nem használhatnak drogokat, nem követhetnek el házasságtörést. Ha valakit a bűnei miatt kizárnak a Jehova Tanúi közül (vagy ő maga lép ki), akkor kiközösített lesz, akivel a többiek nem állhatnak szóba. Más egyházakkal szemben a karitatív tevékenységük elsősorban saját híveikre irányul. Sem iskolát, sem kórházat nem tartanak fenn. 2011-ben 31272-en vallották magukat az egyházhoz tartozónak, ehhez képest 2015-ben csupán 10103-an ajánlották fel adójuk egy százalékát.

Magyarországi Evangélikus Egyház

A magyarországi evangélikus egyház 250 körüli gyülekezet tömörít, és ezzel a harmadik legnagyobb egyház hazánkban a katolikus és a református egyház vagy felekezet után. Az egyháznak három püspöke van, a három központ: Buda, Pest és Győr. A világban nagyjából 74 millió evangélikus él, meglepő módon még olyan egzotikus országokban is több millióan laknak, mint Etiópia, Tanzánia vagy Madagaszkár. Hazánkban az evangélikusok száma folyamatosan csökken, de még így is nagyobb a közösség létszáma, mint a régióból Csehországban. A legtöbb evangélikus természetesen Németországban él.

Az evangélikus hívek lelki gondozása mellett a magyar evangélikus egyház jelentős karitatív és oktatási tevékenységet végez. Magyarországon bizonyára mindenki hallott már a Fasori Evangélikus Gimnáziumról, ahol két Nobel-díjas tudós, harmincnál több akadémikus és a saját területükön kiemelkedőt alkotó személyiség tanult, például Faludy György, Ignotus, Harsányi János Nobel-emlékdíjas közgazdász, Bitskey Tibor és Sztankay István színész, Neumann János matematikus vagy éppen Petőfi Sándor.

Az egyház 37 iskolát, illetve óvodát tart fenn, egyetemükön pedig 100 hallgató tanul lelkésznek, hitoktatónak az utánpótlás biztosítására. Az evangélikus közösség kiemelkedően fontosnak tartja a missziós tevékenységet is, amibe beletartozik a kórházmisszió és a börtönlelkészi szolgálat.

Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

Napjainkban 15 önálló ortodox egyház létezik a világban. A boglár egyháznak nagyjából hatmillió híve van, a legjelentősebb csoport természetesen Bulgáriában, de élnek a bolgár ortodox egyház hívei az USA-ban, Törökországban, Németországban – és Magyarországon is.

A bolgár ortodox egyház azért vette fel a “bolgár” szócskát a nevébe, hogy így különböztesse meg magát a vele egyenrangú ortodox egyházaktól. Az ortodox egyházak egymástól függetlenek, vagyis autokefálok, belső ügyeikbe az “első az egyenlők között” megnevezéssel megtisztelt konstantinápolyi pátriárka sem szólhat bele. Legfontosabb hittételeik ezzel együtt azonosak. Érdekes, hogy a nagynak nem mondható bolgár ortodox közösségből is kivált egy csoport, ők alkotják ma a bolgár görög katolikus egyházat – ők annyiban térnek el ortodox anyaegyházuktól, hogy elismerik a pápa főségét. Rajtuk kívül egy másik csoport is kiszakadt, ők lettek a Bolgár Ónaptáros Ortodox Egyház, mivel nem fogadják el a javított, gregoriánus naptárt.

A bolgár ortodox egyház területi koncentrációját jellemzi, hogy a 14 főegyházmegye közül 12 Bulgáriában van. A maradék kettő az Amerikai-Ausztráliai Főegyházmegye (New York-i központtal) és a Nyugat- és Közép-Európa főegyházmegye két székhellyel. Ezek egyike Budapest.

Ahhoz képest, hogy a bolgár ortodox egyház igen kicsi, tagjai arányosan sok pénzt ajánlanak fel az adójukból. A bolgár ortodox hívek átlagos SZJA-ja 7000 forint körül van, vagyis átlagban 700 000 forint személyi jövedelemadót fizetnek be egy évben az államkincstárba. 2011-ben magát bolgár ortodoxnak vallotta 486 személy. 2015-ben 435-en ajánlották fel SZJA-juk egy százalékát, ami 90%-os arány! Csupán egyetlen egyház hívei fizetnek ennél többet átlagban: az anglikánok, akik nem mellesleg 94%-ban kitöltötték a felajánló nyilatkozatukat.

Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség

Az ortodox izraelita hitközség 1870-ben nyert elismerést Magyarországon. A zsidóság körében az 1868-69-es zsidó kongresszuson szakadás következett be, mivel a vallást követő ágak másként képzelték el a modernitáshoz való viszonyukat. Az ortodoxok Budapesten alakították ki érdekképviseleti központjukat, miközben a legnagyobb közösségek vidéken voltak. Ez a 20. század elején megváltozott, mivel az ortodox zsidóság a fővárosba áramlott, és létszámában jelentősen megerősödött.

1920 előtt a magyarországi zsidóság több mint fele az ortodox irányzatot követte. A világháború megtizedelte soraikat, de a háború utáni kommunista diktatúra során is folyamatos volt az ortodoxok létszámának csökkenése. Végül 1993-ban alakulhatott újjá a magyarországi orthodoxia, amely 2012-ben teljesen független közösség lett, és államilag elismert egyházzá vált.

A zsidó hitközség életében máig fontos szerepet tölt be a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség: bölcsődét, óvodát, általános iskolát és gimnáziumot tart fenn, idősotthont működtet és természetesen fenntartja a vallásos élet színtereit, a zsinagógákat és imaházakat.

Az egy főre jutó átlagos SZJA alapján az ortodox zsidó hitközség hívei a harmadik leggazdagabb csoportot alkotják Magyarországon az anglikánok és a bolgár ortodox keresztények után. Igaz, a felajánlók száma általában még a 300-at sem éri el.

Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete

Az unitárius egyház az egyetlen magyar alapítású egyház a történeti egyházak körében. A 16. századi protestáns reformáció radikális anabaptista ágából nőtt ki a későbbi egyház az akkoriban független, ezért a Habsburg katolicizmustól és ellenreformációtól nem érintett Erdélyben. A Szentháromság létét tagadó egyház legnagyobb hitszónoka a katolikusból református, majd evangélikus, végül unitárius vallásalapító Dávid Ferenc volt, legnagyobb támogatója pedig János Zsigmond – a világtörténelem egyetlen unitárius uralkodója. Az egyház a történelmi előzmények miatt Erdélyben is jelen van valamivel több mint 50 000 hívővel. Érdekesség, hogy az erdélyi egyház a trianoni határokat felülírva 2010-ben egyesült a magyar unitáriusokkal.

Bár az unitarizmus színtiszta magyar egyház, a 2011-es népszámlálás szerint mindössze 6820 hívője volt Magyarországon. Igaz, a hívek csaknem fele felajánlotta SZJA-ja egy százalékát apró egyházának, vagyis a közösség maroknyi, de hite és unitárius tudata nagyon erős. Ráadásul a számok szerint nem is tartoznak a leszakadók közé: az átlagos egy főre jutó adófelajánlásuk 6000 forint körül van, tehát éves átlagos SZJA-juk 600 000 forintot megközelítő összeg.

Az unitáriusok egyértelműen a megbékélést támogató egyház. Igyekeznek a kerülni a konfliktusos helyzeteket, és a hívekre bízni a legforróbb kérdésekben a választ: támogatják az abortuszhoz való jogot, a homoszexuálisak teljes egyenrangúságát, a válást és az újraházasodást. Fontosnak tartják a béke és az erőszakmentesség propagálását és a környezetvédelmet.

Magyar Pünkösdi Egyház

A pünkösdi egyház érdekes kettősséget él meg a 21. században. Miközben a fejlődő világban az egyik legdinamikusabban növekvő egyház, Európában és Észak-Amerikában egyre többen lépnek vissza a hagyományos egyházakba.

Magyarországon 1924-ben jelent meg az egyház, amely tipikusan protestáns elveket vall: visszatérés a Biblia tanításához (vagyis a katolikus tradíciók elutasítása), a tiszta evangélium hirdetése, a szegény egyházhoz való visszatérés.

A pünkösdi egyház alapítása Charles F. Parham nevéhez köthető, aki bibliaolvasó kört vezetett, és az itt szerzett ismeretek-belátások során dolgozta ki hitelveit, amelynek lényege, hogy a Szentlélektől megszállt emberek megkapják az általuk ismeretlen nyelven szólás ajándékát, ráadásul Krisztus megváltotta az embereket a halál mellett a betegségektől is – vagyis pusztán imádkozással bárki meggyógyulhat.

A Magyar Pünkösdi Egyház a pünkösdi mozgalom egyik tagja, mellette hazánkban kb. 15 különböző kis egyház is működik. A magyar egyházat két kivándorolt, de utána hazatérő magyar, Szalai József és felesége alapította. 1919-ben ismerkedtek meg a pünkösdi közösséggel, majd a Somogy megyei Darányban építették az első imaházat. Érdekesség, hogy 1939-ben mai szóval nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltották az istentiszteleteiket. 1947-től kezdve különböző nevek alatt, de elismert egyházként működik. A hívek száma a Kárpát-medencében 200 000, a 2011-es népszámlálás szerint hazánkban 9326. A pünkösdisták kétharmada rendszeresen felajánlja SZJA-ja 1%-át az adóbevallásában.

Magyar Iszlám Közösség

A két magyarországi iszlám közösség egyike. Nem véletlenül nem vette fel nevébe az egyház megnevezést: a muszlim vallásgyakorlatnak nem része az egyházszervezet – bár a muszlimok másik közössége egyház névvel illeti magát.

A Magyar Iszlám Közösség tagjai magyar nemzetiségű vagy Magyarországon élő muzulmánok. Az iszlámot hazánkban az 1916. évi XVII. törvény emelte be az elismert egyházak közé. A Magyar Iszlám Közösség elődje a Gül Baba Magyar Mohamedán Autonóm Egyházközség, amelyet 1931-ben hoztak létre. Érdekes, hogy azt az egyházat Durics Hilmi Huszein alapította, aki bosnyák és albán muszlimokat vitt harcba Prónay Pál oldalán az első világháború utáni fehérterrorban. Ezért a Magyar Iszlám Közösség a mai napig büszke arra, hogy elődei életüket és vérüket adták a hazáért, és hangsúlyozzák, hogy annak ellenére, hogy nem keresztények, ugyanolyan hazafiak, mint a Magyarországért aggódó keresztény vagy ateista magyarok. A Magyar Iszlám Közösség szerint a magyar megmaradás egyik (egyetlen?) záloga az iszlám, amely lehetővé teszi, hogy a magyar nép boldog jövő elé nézzen, és hosszú időre megmaradjon a hazájában.

Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek

A röviden csak nazarénusnak nevezett hívők gyülekezetének története a 19. század első felében kezdődött Svájcban. A svájci református lelkész, Fröhlich alapította, majd Denkel János és néhány iparoslegény hozta el hazánkba a nazarénus gondolatot. Az egyház az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után virágzott ki, mivel vezetője jelentős tömegeket tudott megtéríteni. Az ötödik parancs szigorú megtartása miatt (“Ne ölj!”) megtagadták a katonai szolgálatot, ami a háborúk idején igen veszélyesnek bizonyult. Bár az 1870-es években jelentős tömegeket tudtak maguk mellé állítani, fundamentalista hozzáállásuk később visszaütött, és egyre csökkent a hívek létszáma. Ma alig néhány ezerre tehető a számuk, akik a statisztikák szerint az egyik legkevésbé jómódú csoportot alkotják. Az SZJA-befizetések szerinti listán az egyház csupán a 28. helyen áll, tagjaik átlagos SZJA-ja alig haladja meg a 300 000 forintot. Csak a Hit Gyülekezete, a Jehova Tanúi és a Chanbuddhista egyház található mögöttük a listán.

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus

A Magyarországon bejegyzett egyház alig több mint 1500 tagot számlál. Az exarchátus (püspökség) a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus alá tartozik. Történetük követi Magyarország hányatott történelmét: 1949-ben a Moszkvai Patriarchátus alá került az egyház. Konstantinápoly vitatta a lépés jogosságát, mivel egyértelműen politikai okokat látott mögötte – aligha alap nélkül. 1963-ban a konstantinápolyi pátriárka egyoldalúan az osztrák metropolita alá rendelte a magyar püspökséget, de ezt a magyar papok nem fogadták el. A rendszerváltás után kettészakadt az ortodox egyház: továbbra is Moszkvához volt hű a Magyar Ortodox Egyházmegye, míg Konstantinápolyt ismerte el vezetőjének az Ortodox Exarchátus. A két közösség még perre is ment a Petőfi téri templom birtoklásáért, amely végül az Ortodox Egyházmegyéé maradt.

A magyar exarchátusnak két központja van: Budapesten és Beloianniszban. A gyülekezetet érseki vikárius vezeti, de vezetője a fentiek szerint az ausztriai metropolita, aki nem csupán Magyarország, de Európa exarchája is.

A 2015-ös kimutatás szerint mindössze 540-en ajánlották fel adójuk 1%-át az ortodox egyháznak, amelynek nagyjából 1700 híve van. SZJA-juk alapján a hívek nem tartoznak sem a vagyonosak, sem a szegényebbek közé, egyházuk a lista 17. helyén található.

Hit Gyülekezete

A Hit Gyülekezete magyar alapítású pünkösdista egyház, amely talán az egyik legmegosztóbb felekezet Magyarországon. Hívei szerint az egyetlen igaz utat mutatja meg nekik, támadói szerint egyszerű cionista bizniszegyház, amely kihasználja a híveit. A száraz tények szerint a közösség 1979-ben kezdett terjeszkedni egy imacsoportból, és a 21. századra már a határon túl is vannak hívei, 2015-ben pedig több mint 34 000 ember ajánlotta fel az egyháznak a személyi jövedelemadója 1%-át, amivel az ötödik helyre jött fel a listán a történelmi keresztény egyházak és a Krisna-tudató hívők mögé. Létszámában viszont már csak a történelmi egyházak előzik meg. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Hit Gyülekezetének hívei fizetik a legkevesebb SZJA-t, vagyis, valamivel radikálisabban megfogalmazva: Németh Sándor vezető lelkész követői nagy átlagban a társadalom legszegényebb tagjai közül kerülnek ki. Egy főre jutó SZJA-juk mindössze 241 600 forint, amivel nagyon elmaradnak még a közvetlenül előttük levő Jehova Tanúitól is.

Hetednapi Adventista Egyház

A hetednapi adventisták egy protestáns felekezet, amely a 19. században virágzó adventizmus egyik irányzata. Az egyházat az USA-ban alapította William Miller, aki 1831-től kezdve azt hirdette, hogy Jézus nemsokára vissza fog térni a földre. Bár Miller szerint a világnak 1843-ban meg kellett volna semmisülnie, ez nem történt meg. Utána újabb határnapot tűztek ki. Az 1844-es világvége elmaradása után Miller visszavonult, mozgalma viszont tovább virágzott. Az egyes irányzatokat az különbözteti meg egymástól, hogy melyik csoport hogyan magyarázza a világvége elmaradását. Egyesek szerint Jézus eljött, csak nem látták. Mások szerint új dátumot kell kikalkulálni. A legradikálisabb csoport viszont egyszerűen elhagyta a vallást, és azt tanította, hogy a keresztény hit csaláson alapul.

Az adventisták legismertebb tanítása szerint a hét utolsó napja a szombat. Jézus második eljövetele nagyon közel van, de a három isteni személy közül Krisztus megváltotta az emberiséget. Vallják továbbá, hogy a hitelveiket egyedül a Bibliából lehet levezetni, a tízparancsolat örök törvény, és fontos számukra a misszió. Az adventista mozgalom a kezdetek után számos ágra szakadt, ide tartozik a magyarországi adventista egyház és a Jehova Tanúi is. A 2011-es népszámlálás szerint tagjainak száma 6213 volt, 2015-ben 3860-an ajánlották fel az egyháznak az SZJA-juk egy százalékát.

Gyémánt Út Buddhista Közösség

A Gyémánt Út közösség a legnagyobb világi buddhista csoport Magyarországon. Hazánkban 25 központot mondhatnak a magukénak, amelyekben azért dolgoznak, hogy Buddha tanításait mindenki számára elérhetővé tegyék. A központokban meditációkat tartanak, tanítanak, a Nógrád megyei Becskén pedig nemzetközi meditációs programot szerveznek minden nyáron.

Fontos szerepet kap a közösség tevékenységei között a buddhista kultúra és filozófia bemutatása.

A Gyémánt Út közösség a 80-as évek végén jelent meg Magyarországon, Ole Nydahl 1988-ban már előadást tartott a szocialista Magyarországon. A Gyémánt Utat 1992-ben jegyezték be az egyházak közé. 2015-ben 7232 fő ajánlotta fel SZJA-ja egy százalékát a közösségnek. Az egy főre jutó SZJA átlagban 495 500 forint, amivel a közösség támogatói a középmezőnyben foglalnak helyet.

Erdélyi Gyülekezet

Az Erdélyi Gyülekezet önálló egyház, amely azonban jogilag a romániai református egyház Királyhágómelléki Egyházkerületéhez tartozik. A gyülekezetet Németh Géza református lelkész indította el, és valójában egy menekülteket segítő misszióból nőtte ki magát. A gyülekezet 1990-ben önálló egyházi rangot kapott. 1992-ben hozták létre Budapesten karitatív és kulturális központjukat. Németh Géza halála után csatlakoztak a Királyhágómellék kerülethez, és ugyanebben az évben tették le templomuk alapkövét. 1998-ben templomot építettek Dányszentkirályon, ahol sok erdélyi menekült él. 2006-ban megkapták a karitatív központnak helyet adó Reménység Szigete tulajdonjogát, ahol 2008-ban Emlékkertet avattak.

Az Erdélyi Gyülekezet életében nagyon fontos szerepet játszik a jótékonykodás. Betegszállásukon több tízezer éjszakát töltöttek el a Budapestre érkező gyógyulni vágyók, illetve a gyülekezet állandó résztvevője a cigányok megtérítését célzó cigánymissziónak. A gyülekezet folyamatosan támogat különböző határon túli intézményeket és programokat. Híveinek száma nem éri el a 3000-et, befizetett SZJA-juk alapján átlagos jövedelemadójuk összege 446 100 forintot tesz ki, amivel a középmezőnyben foglalnak helyet.

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) az egyházi státuszban levő három magyarországi zsidó szervezet (Mazsihihsz, MAOIH, EMIH) egyike. Az EMIH alapítási dátuma 2004, vezetője Köves Slomo, illetve Bárcuh Oberlander, aki Amerikában született holokauszttúlélő zsidó szülők gyermekeként, de a rendszerváltás után Magyarországra költözött. Bábáskodása alatt alakult meg a Mazsihisz ellenszervezetének szánt EMIH.

Az EMIH azt vallja, hogy nem teljesen új alapítású közösség, hanem Magyarországi Statusquo Ante hitközségek Országos Szövetsége utóda. Ez a szövetség az 1927-ben alakult, és azok a zsidó hitközségek hozták létre, amelyek sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakoztak. Az EMIH a statusquo szellemiséget viszi tovább a 21. században.

A harmadik zsidó irányzatot 1877-ben ismerte el a parlament, de valójában csak 1927-ben vált hivatalossá a működésük, amikor országos szervezetet hoztak létre. 1950-ben a kommunista központosítás a zsidó hitközségeket is elérte: a három felekezetet megszüntették és létrehozták az egységes Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK), ami egyházi jellegű intézményként nyújtott lehetőséget a magyarországi zsidóság ellenőrzésére.

Az újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a magyar zsidóság spirituális felemelkedésén dolgozik 2004-es megalakulása óta.

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Az ortodox egyházak egymást elismerő és egymást egyenrangúnak tekintő ortodox felekezetek. Összesen 15 ortodox egyházmegye létezik a világban, amelyek egy-egy területen működnek. Ezek között vannak kisebbek, mint a Jeruzsálemi vagy a Cseh–Szlovák Ortodox egyház, illetve nagyobbak – ide tartozik a szerb ortodox egyház is. A szerb egyház 1219 óta független, hívei elsősorban a Balkánon, az USA-ban és Ausztráliában élnek. Az egyház feje Belgrád pátriárkája, a legmagasabb döntéshozó szerv pedig a Szent Püspöki Zsinat. Mint sok más ortodox egyház esetében, a szerb ortodoxok közül is kivált egy kisebb csoport, akik visszatértek a katolikusokhoz. Ők alkotják az uniátus keleti katolikus egyházat. A szerb ortodoxoknak 32 egyházmegyéje van, ezek közül az egyik a budai szerb ortodox püspökség. Esperességei a budai, a mohácsi és a szegedi. Központjuk Szentendrén van, ahol az egyház és a szerbség számára fontos kulturális értékeket őriznek.

A szerb egyházmegye híveinek száma 2011-ben mindössze 1703 volt, a 2015-ös adatok szerint viszont 875 személy ajánlotta fel adója 1%-át a szerb ortodox egyháznak. A befizetett SZJA-k alapján a hívek átlagos személyi jövedelemadója 592 800 forint, amivel stabilan az első tíz helyezett közé tartoznak – több ortodox egyházhoz hasonlóan.

Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország

Az Üdvhadsereg Magyarországon 1924-ben alakult meg, ekkor érkeztek az első tisztek az országba. 1945-ig harminc segítőközpontot hoztak létre az első világháborúban megnyomorított ország elesettjeinek támogatására. A kommunista hatalomátvétel során a szabadegyházzal nem tudott mit kezdeni az új rendszer, az Üdvhadsereg nem volt hajlandó feladni a hittérítést, ezért egyszerűen betiltották a működését. Az egyház történetének második szakasza a rendszerváltáskor kezdődött. Az újrakezdéshez a svájci üdvhadsereg nyújtott segítséget.

Az egyház jelentős munkát végez négy szociális intézményében, illetve öt gyülekezet szolgálja a hívek szellemi-lelki jóllétét. Az első gyülekezet Budapest VIII. kerületében jött létre, majd továbbiak a VI. s a XVII. kerületben. 1994-ben megnyitották anyaotthonukat, ahová bántalmazott gyermekek és anyák fordulhatnak védelemért. 2001-ben új gyülekezeti épületet adtak át a VIII. kerületben, nemsokára megnyílt az első magyar tiszti iskola is. 2006-ban első vidéki állomáshelyként Gyöngyösön hoztak létre gyülekezetet. A gyülekezetnek néhány ezer tagja van hazánkban.

A Tan Kapuja Buddhista Egyház

A Tan Kapuja Buddhista Egyházat öt közösség alakította nem sokkal a rendszerváltás után. Az egyház azonnal megalapította saját főiskoláját, a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát, amelynek leghíresebb tanítványai bizonyára a Bëlga zenekar tagjai, bár a főiskola célja nem az, hogy kiváló zenészeket neveljen, hanem hogy megimsertesse a buddhizmust tanítását az érdeklődőkkel, illetve hogy a buddhizmus kultúrájának legmagasabb szintű letéteményese legyen. A Tan Kapuja 2004-ben egy közoktatási intézmény fenntartását is elvállalta, ez a Kis Tigris Gimnázium és Szakiskola.

A buddhista vallás követőjének három feladata van. A legfontosabb, aminek minden mást alá kell rendelnie, a nirvána elérése. A megvilágosodott tudatállapot minden földi cselekedet végcélja. Emellett a megvilágosodás tanát fenn kell tartani, hogy a világ végezetéig tudjon hatni. Végül pedig feladata, hogy támogatást nyújtson azoknak, akik Buddha útján járnak.

A Tan Kapuja a legnagyobb buddhista egyház, adófelajánló híveinek száma 10000 körül mozog. A támogatóinak egy főre jutó átlagos SZJA-ja 500 000 forint körül van, és ezzel 11. helyen vannak a magyarországi bejegyzésű egyházak sorában.