1997-ben lépett életbe az a törvény, amely lehetővé tette, hogy az adózók célzottan felajánlják a személyi jövedelmadójuk 1%-át különböző civil szervezeteknek.
Az 1998-as évtől kezdve a politikai környezet megváltozása miatt azonban lehetőség nyílt rá, hogy az adózók az egyházak számára külön felajánlják az SZJA-juk 1%-át. Az 1996-os törvényből (1996: CXXVI.) sem voltak kizárva az egyházak, de – úgymond – elvegyültek a civil szervezetek között. A ’98-as törvény kiemelte az egyházakat a civilek sorából, és felszabadított számukra 1%-ot az SZJA-befizetésekből.
Azóta jelentős változások történtek 2011-ben: a támogatható egyházak sora jelentősen lecsökkent. Az elismert egyházak listája 200 körülről jelentősen lecsökkent, mindössze harminc körüli bevett egyházat ismer el jelenleg a jog. A rendelkezés egyértelműen a bizniszegyházak ellen irányult, amelyek nem utolsósorban az adók egy százalékából nyertek forrást „működésükhöz”. A 2011-es tisztogatás nem volt vitáktól mentes, hiszen sokan küzdöttek az egyházi státuszért – emlékezhetünk a Szim Salom felekezet vagy a Hit Gyülekezete körüli meglehetős vitákra. Az egyházak listája végül a jelentős és radikális kurtítás után némileg bővült.
Oldalunkon bemutatjuk az elismert egyházakat, amelyek sorát folyamatosan bővítjük, ha az Országgyűlés újabb egyházakat vesz fel a bevett felekezetek listájára.
A kedvezményezett egyházak között a legtöbb támogatást a katolikus egyház kapja — mivel híveinek száma a legmagasabb, ez természetesnek tekinthető. A több mint félmillió felajánló rendszeresen milliárdokkal támogatja a legnagyobb létszámú magyar egyház munkáját – meglepő lehet viszont, hogy 2007-ben még 3 milliárd forint folyt be a kasszába, 2015-ben viszont már csak kétmilliárd-négyszámillió. A támogatottak körében a református egyház stabilan a második – ez sem meglepő. Annál érdekesebb, hogy a 2007-es 1 milliárd forintról 2014-re 800 millió forintra csökkent a felajánlások összege, majd 2015-re 925 millióra nőtt. A harmadik nyertes felekezet az evangélikus egyház, de bevételeik nekik is csökkentek: 2007-ben még a 300 milliót is meghaladta egy kevéssel a felajánlások összege – 2014-ben már csak 233 millió volt, 2015-ben pedig 265 millió.
A listán a dobogós helyezettek után komolyabb meglepetések vannak: a krisnások 2007-ben 78 milliót kaptak, 2014-ben 110 millió körüli összeghez jutottak, 2015-ben pedig már 157 millióhoz! Szintén furcsa lehet, hogy a buddhisták két közösséggel is képviseltetik magukat, összesen bő 90 millió körüli összeg jutott nekik, annak ellenére, hogy a felajánlók száma még a 20 000-et sem érte el.
A kimutatásokat érdemes aszerint is megnézni, hogy mely felekezet tagjai adták fejenként a legmagasabb összeget. Ebből a listából kiderül, hogy a magukat egy-egy egyház tagjainak tartó személyek közül kik a leggazdagabbak. Természetesen a lista csalóka, de egymilliónál több emberen végzett „közvélemény-kutatásnak” tekinthető. A következőkben a 2015-ös adatokat fogjuk elemezni.
A NAV kimutatása szerint a társadalom abszolút nyertesei az anglikán felekezet tagjai. Támogatóik átlagban 7225 forint adót ajánlottak fel nekik. Mivel ez az 1%, ezért könnyű kiszámítani, hogy az episzkopális egyház híveinek SZJA-ja átlagban 722 500 forint. A hívek száma azonban meglehetősen alacsony: csupán 254-en ajánlottak fel 1%-ot.
Az egyértelmű nyertesek közé tartoznak az ortodoxok: a bolgárok, a koptok, a szerbek, a moszkvai ortodoxok egyaránt a lista legelején szerepelnek. Az ortodoxok és az anglikánok közé csupán két felekezet tagjainak sikerült bekerülniük: a Maszihisz, az ortodox izraelita hitközség és az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) képviseli a zsidóságot, illetve az unitáriusok tudtak még beférni a lista elejére.
A lista vége talán még az elejénél is meglepőbb adatokkal szolgált. A legszegényebb hívei a Hit Gyülekezetének és a Jehova Tanúinak vannak. Utóbbi talán meglepetés, előbbi viszont a sztereotípiákat mindenképpen meghazudtolja. Érdekes, hogy a nagyobb egyházak közül egyértelműen katolikus egyház hívei állnak a legrosszabbul anyagilag: felajánlásaik átlagos összege alulról súrolja a 4000 forintot, vagyis a személyi jövedelemadójuk az anglikánokénak csupán 60%-a. A befolyt összegekben mérhető különbség persze elképesztő: a katolikus egyházhoz 2,5 milliárd érkezett be 2015-ben, az anglikánokhoz pedig 1,8 millió.
A kedvezményezett egyházakról részletesen írunk oldalunkon. Ha tovább szeretne tájékozódni működésüket, történetüket, a hozzájuk beérkező összeget illetően, böngéssze az egyházakról szóló menüpontot.